A szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogyban, az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a somogyi faépítkezés legszebb, napjainkig fennmaradt emlékeinek megmentése, az objektumok szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és a hagyományos technika alkalmazásával történt. A gyűjtemény Szennában történő létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a még itt, eredeti helyén található népi talpas ház (Zóka Peti Lidi néni-féle, 1848-ban épült lakóház - ma turistaszállásként is működik), a település táji adottságai, valamint a kiemelkedően szép, festett, kazettás mennyezetű templom indokolták.

A Szennai Önkormányzat területén elhelyezkedő, a Somogy megyei Rippl-Rónai Múzeum kezelésében lévő szabadtéri múzem Knézy Judit néprajzi koncepciója, L. Szabó Tünde építész és társai tervei szerint, Szigetvári György bábáskodásával jött létre. Az Europa Nostra díjas (1980) múzeum hírnevéhez nagy mértékben hozzájárult Csepinszky Mária egykori múzeumvezető is, akit tevékenysége elismeréseként Szenna Község Képviselő-testülete 2000-ben a község díszpolgárává választott.

Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. Az építkezés, a múzeum fejlesztése azóta szinte folyamatos. Ma már öt porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A lakóházakon, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeken kívül több pince és présház is megtekinthető. Legújabb építménye egy gépszín. A múzeum területén található Somogy megye egyik legszebb műemléke, a festett kazettás mennyezetű, népi barok stílusban épült református templom is.

A múzeum területén gyakran rendeznek hagyományőrző foglalkozásokat. A fogadóépületben Falusi Béla és Falusiné Terjék Éva fazekasok habán edényei, valamint Gosztonyi Zoltán fa- és csontfaragó művész munkái tekinthetők és vásárolhatók meg. Itt kapott helyet egy szatócsbolt is.

1981.-ben Europa Nostra-díjat érdemelt az élő falu közepén kialakított múzeumfalu (Rákóczi u. 2.) - az építésük helyén darabjaikra szedett, majd a múzeumban újra felépített, középkori építésmódot őrző műemlékházak szabadtéri gyűjteménye. Mintha igazi falu lenne: a fatornácos, füstöskonyhás házak mellett találjuk a bognárműhely, a pálinkafőző, a présház és az istállók faépítményeit. Nincs két egyforma virágdísz a 117 között, mely a református templom festett, kazettás mennyezetét 1787 óta díszíti. A közeli, erdőkben gazdag, 9042 hektár kiterjedésű Zselici Tájvédelmi Körzetet védett növények és állatok sokasága népesíti be: természetjáró túrákhoz ideális vidék.

Nyitva tartás:

05. 01. – 10. 31.: 10 – 18 | hétfő szünnap / closed on Monday

Árak:

Felnőtt/ Adults: 600 HUF

Kedvezményes/ Preferential: 300 HUF
- Diákigazolvánnyal 26 év alatt
- Nemzetközi diákigazolvánnyal
- 62-70 éves kor között
- 6-26 éves korig

Ingyenes / Free:
- 6 éves kor alatt
- Pedagógus Igazolvány
- Fogyatékkal élők, jogosultanként 1 fő kísérő
- Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezők
- ICON igazolvánnyal rendelkezők
- Minden hónap első hétvégéjének vasárnapján díjtalan a belépés állampolgárságra való tekintet nélkül 26 év alatti személynek és 18 év alatti személyeket kísérő legfeljebb 2 közeli hozzátartozó részére
- Díjtalan a belépés mindenki számára márc.15., aug.20., okt.23.
- Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai

Fizető eszköz:
- Készpénz
- Ticket Culture utalvány
- Cadhoc művelődési csekk
- Hungaricard

Elérhetőség:

7477 Szenna, Rákóczi u. 2. 
Telefon: 82/484-223 

Forrás:

szenna.hu, smmi.hu

Nagyobb térképre váltás

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-gyógybarlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták.

A folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a gyalogosan, kényelmesen megtekinthető 466 méteres főág és a három, nehezen járható mellékág. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

A Cseppkőbarlang története

A kagylós mészkőben kialakult cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. A barlang a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát.
A tudósok az abaligeti barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg a pleisztocén középső szakaszában keletkezett.
A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik. A Decreta visitacionis című kéziratos feljegyzés, melynek vezetését 1829-ben kezdték meg, elmondja, hogy a barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján állt. Feltűnt neki a rendszertelen vízhozam, és egy hosszabb száraz időszakban, amikor a malmot hajtó patak vize elapadt, a víz folyását követve bejutott a barlangba.

Ez a kézirat említi meg azt is, hogy a barlangot már a török utáni első plébános, Riedl Antal idejében Paplikának nevezték, minden bizonnyal azért, mert az abaligeti plébános a barlang elő-üregét pincének használta.
A barlangot tudományos igénnyel először Kölessy Vince, a káptalani birtok ispánja kutatta át 1819 nyarán. Elkészítette a barlang alaprajzát és keresztmetszetét. Dolgozata 1820-ban a Tudományos gyűjtemény című folyóiratban jelent meg. Ez az első hiteles és tudományos igényű barlangleírás.

Kölessy Vince dolgozata után sorra jelentek meg az Abaligeti-barlangról szóló leírások, amelyek magyar, német, francia nyelven ismertetik a barlang szépségeit.
A 19. század végén Wosinszky Mór, a szekszárdi múzeum igazgatója végzett a barlangban és környékén régészeti vizsgálatokat. Az Archeológiai Értesítőben megjelent dolgozatában írta le, milyen őskori leletekre bukkant a barlang környékén.
Az 1920-as években a figyelem a barlang növény- és állatvilágára is kiterjedt. Bokor Elemér 1923-ban korszerű térképet készített a barlangról. A barlang élővilágának vizsgálatában Gebhardt Antal érte el a legnagyobb eredményeket. Kutatási eredményei az 1930-as évektől jelentek meg a folyóiratokban, tudományos közleményben. 1959-ben jelent meg a barlangról szóló átfogó ismertetése, amelyet Oppe Sándorral együtt írt.

A barlang mintegy 466 m hosszú, átlagmagassága 3 m, szélessége 2 m. A főfolyosóból nyíló mindhárom oldalág keskeny, nehezen járható.
Klímája kiegyenlített - a páratartalom 97%-os, az átlaghőmérséklet 12,6 oC - , kiválóan alkalmas légúti megbetegedések - krónikus bronchitisz, asztma, légcsőhurut - gyógykezelésére. A barlangot a közelmúltban gyógy-barlanggá nyilvánították.
A barlang állatvilágát sokan tanulmányozták. Ennek eredményeként 1934-ben már 190 állatfajt mutattak ki és írtak le, köztük a vak víziászkát, százlábúakat, több aprófutonc fajt. A barlang jelentős denevérpihenő. A téli időszakban a zavarást jól tűrő kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. A napjainkban történő felmérések mintegy 19, a barlangban szaporodó, vagy ott telelő fajt határoztak meg.

A világítás hatására kialakult lámpaflóra kutatását az 1960-as évek végén kezdték meg. 15 mohafajt határoztak meg, de már páfrányok is éltek a lámpák körül. A szakszerűtlen, elavult világítási rendszer következtében elburjánzott lámpaflóra vizsgálatát és a környezetidegen növények eltávolítását a 90-es években megkezdték, de a rossz világítás miatt rövid idő alatt visszatelepült a vegetáció. A barlang 2001-ben befejezett teljes rekonstrukciója után ismét elvégezték a növénytelenítést. A csökkentett fényerőnek, a lámpatestek jobb elhelyezésének, a szakaszolásnak és az éves karbantartásnak köszönhetően várhatóan visszaszorul a lámpaflóra.
A gyógyulni vágyók mellett főleg turisták, iskolai csoportok keresik fel a cseppkőbarlangot.

Nyitva tartás:
március 15-október 15.: naponta 9.00-18.00
október 16-március 14.: naponta 10.00-15.00
Az utolsó vezetés zárás előtt egy órával indul.

Árak:

felnőtt: 1000 Ft; diák, gyerek, nyugdíjas: 800 Ft

A denevérmúzeummal kombinált jegy:
felnőtt: 1.250 Ft, diák, gyerek, nyugdíjas: 1000 Ft
nagycsaládos jegy igazolvánnyal:4.500 Ft

2 éves kor alatt a  belépés ingyenes jeggyel történik.

Denevérmúzeum árak:
felnőtt: 450.- Ft
diák, gyerek, nyugdíjas: 350.-Ft

Csoportoknak a torlódások elkerülése végett előzetes bejelentkezés szükséges!

Gyógykúrán való részvételhez kedvezményes belépőjegy (300 Ft/fő) váltására indokolt esetben lehetőség van, ehhez Závoczky Szabolcs igazgató úr részére írásban eljuttatott kérelem szükséges.
A gyógykúrára naponta reggel 8.00 és 9.00 között van lehetőség.

Forrás:

abaliget.hu

Nagyobb térképre váltás

A csisztapusztai fürdő a Balaton partjához közel, Nagyberek területén, Buzsáktól 5 km-re található. Csisztafürdő a Fonyód-Lengyeltóti-Buzsák-Csisztafürdő útvonalon közelíthető meg közúton. A fürdőt rendszeresen felkeresik a Balaton partján üdülők, a Balaton-felvidék látványában gyönyörködve kúrálhatják magukat.

Az 593 méteres mélységből feltörő, 42 C hőmérsékletű termálvízre olaj után kutatva bukkantak. A víz igen nagy mennyiségű, 5200 mg oldott anyagot tartalmaz literenként. A kút vízhozama percenként 280-300 liter. Kitűnő összetételű, ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos, kénes gyógyvize nagymennyiségű szénsavat is tartalmaz. Kedvező összetétele alkalmassá teszi mozgásszervi, nőgyógyászati és rheumatikus betegségek kezelésére. Ívó kúra során fogyasztva a gyomorhurutos betegségeket gyógyítja.

Belépõdíjak:

Napijegy: 1.200 Ft.
Kedvezményes jegy: 1.000 Ft.
Délutáni jegy: 600 Ft.
Heti jegy: 7.000 Ft.
Gyermek heti jegy: 6.000 Ft.
Kedvezményes heti jegy: 6.000 Ft.
10 napos jegy: 10.000 Ft.
10 napos gyermek jegy: 8.500 Ft.
10 napos kedvezményes jegy (helyi lakosoknak) : 8.500 Ft.
Napozóágy bérelhetõ: 500 Ft/ágy/

Csoportok részére kedvezményt biztosítunk telefonon történõ vagy személyes egyeztetés alapján ( Tel: 06-30/98-90-700)

Forrás:

zimmerinfo.hu

Nagyobb térképre váltás

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogelődje 1968-ban alakult az Alsó-Duna összefüggő ártéri területén. Európában a legnagyobb kiterjedésű ártéri jellegű területen, 1993 július 1-től részvénytársasági formában 37.839 hektár állami tulajdonú erdőterületen és 70.349 hektár üzemi vadászterületen gazdálkodik. Az ártéri területek alkotják a Duna-Dráva Nemzeti Park dunai szakaszát (megközelítően 20.000 hektár).

Keletről, illetve nyugatról az ártérhez kapcsolódik 10.200 hektár homoki, illetve 5.400 hektár dombvidéki terület erdőállománya. Az erdőterület Szekszárd – Kalocsa vonalától délre, egészen az országhatárig húzódik a Duna jobb és bal partján, oldalsó határai Mőcsény, illetve Hajós községek.

A Gemenc Zrt. négy, alapvetően erdő- és vadgazdálkodást végző (hagyományosan gazdálkodó) – erdészet segítségével látja el feladatát, ezek a bátaszéki, szekszárdi, hajósi és pandúri erdészetek.

Továbbá két erdészet a hagyományos gazdálkodást kiszolgáló, kiegészítő tevékenységgel foglalkozik.

A Rakodó és Hajózási Erdészet hajóparkjával és a Gemenci Erdei Vasút segítségével az időjárás- és árvízbiztos utakkal nem kellő mértékben feltárt ártéri területről – kíméletes módon – szállítja a kitermelt faanyagot a feladóállomásokra.

Az erdészet – az elmúlt években egyre inkább előtérbe helyeződő – tevékenységei közé tartozik az ökoturisztika is. Pörbölyön Erdei Iskola és a 2006-ban átadott Ökoturisztikai Központ várja a látogatókat.

A Rakodó és Fafeldolgozó Erdészet Pörbölyön évi 12 ezer köbméter rakodólap elemet termel és exportál, valamint az itteni rakodón kerül vagonba a környékbeli erdőkből kitermelt rönk, papírfa és egyéb faválaszték.

A hagyományos gazdálkodást végző négy erdészet összesen évi 160-180 ezer bruttó köbméter fát termel ki, melynek 20%-a nevelővágásokból, gyérítésekből származó fatömeg. A kitermelt faanyag mintegy kétharmad részben lágy fafajú, 4%-nyi a fenyő, a többi keményfa, melynek egyötöde akác. A különböző faválasztékok hazai és export piacon kerülnek értékesítésre.

Erdőfelújítást évente 540 hektáron végez a társaság természetes és mesterséges módon egyaránt, kísérleteket folytatva természetközeli, kíméletes technológiák kialakítására.

Vadgazdálkodási tevékenység három vadászterületen, négy erdészetnél folyik eredményesen. A világhírű gímszarvaspopuláció megtartása érdekében a vadászterületet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánították génmegőrzés céljából. A szarvasállomány kiválóságát két világrekord trófea is bizonyítja: Szálka 1891, Karapancsa 1986. Az őz- és apróvadállomány fejlesztése a közeljövő feladata.

Dusnok község határában (Lenes) található az ország legjelentősebb fácán törzsállomány telepe. A telepről történik – kiváló minőségű fácántojással – a hazai apróvad gazdálkodók ellátása. A társaság itt teremtette meg a magyarországi fogolytenyésztés alapjait - az állami fajtavédelmi terv előírásai szerint.

Kilenc csodálatos fekvésű, különböző komfortfokozatú vadászház áll a vadászvendégek és a pihenni vágyók rendelkezésére. A kiváló, jellegzetes ártéri gímszarvasbikák elejtése mellett, egyéni és társas vaddisznóvadászatot (zárt téren, nagy terítékűt) is szervez a Gemenc Zrt.

Nyolc helyen kialakított parkerdő, kirándulóerdő biztosítja az érdeklődők számára az erdei pihenést, üdülést. Hasonló szerepe van a Gemenci Erdei Vasútnak (évente 60.000-70.000 utast szállít), valamint a „Malomtelelő” és „Bárányfok” állomásokon kialakított tanösvényeknek, madármegfigyelőnek , pihenőhelynek, erdei játszótérnek - melyekhez csatlakozik az országos kék túra útvonala. Az ártéri és a dombvidéki területeken, több helyen létesültek tanösvények, megfigyelő tornyok, múzeumok és más bemutató helyek. A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ, és a Karapancsai Lovasturisztikai Központ európai uniós színvonalon nyújtanak széleskörű szolgáltatásokat.

A tevékenység ellátásához szükséges irányítási és szervezési munkát 120 jól felkészült szakember végzi, a végrehajtás 170 fő állandó fizikai dolgozó feladata. Az eredményes tevékenységet jelentős számú vállalkozó segíti.

Mindezek mellett a társaság az elmúlt években költségvetési és saját forrásból jelentős volumenű közmunkaprogramokat valósított meg. A Gemenc Zrt. által kezelt, elsősorban fiatal korosztályú erdők ápoltsága javult, közjóléti létesítményeink tiszta rendezett állapotát a program elősegítette és nem utolsó sorban a társaság működési területén 150-250 munkanélkülinek adott időszakosan (5-6 hónapon keresztül tartó) munkát.

A társaság cégfilozófiája, hogy a gemenci ártéri táj jellegzetes arculatát, különleges ökoszisztémáját, erdőtársulásait, védett növény- és állatfajait fenntartsa és megőrizze a következő generációk számára úgy, hogy mindez az eredményes gazdálkodás mellett a nemzet javát szolgálja.

 

 

Forrás:

gemenczrt.hu

Térkép: 

Nagyobb térképre váltás

Forrás:

vidrapark.hu

Térkép: 

Petesmalmi Vidrapark nagyobb térképen való megjelenítése

A Kis-Balaton mellett fekszik Kápolnapuszta, ahol a Széchenyi-terv segítségével egyedi rezervátumot hoztak létre. Egy kényelmes séta keretében bivaly- és szürkemarha csordákban gyönyörködhetünk.

A Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.

Forrás:

nemzetipark.gov, wikipedia.org

Térkép: 

Nagyobb térképre váltás

A Hernád völgyét körülölelő szelíd dombhajlatok, a legelők selymes füve, a környezet élővilága megragadta elődeinket, és nekünk sem szabad elmenni mellettük érdektelenül, hiszen hatalmas kincs birtokosai vagyunk. A természeti szépségek mellett kiemelkedő az a történelmi és művelődéstörténeti örökség, ami ezen a környéken lépten-nyomon megtalálható. Román és gótikus stílusú templomok, a régi idők felett őrködő várromok szegélyezik az erre látogatók útját. Az ide látogató községünkben, Vizsolyban találkozhat a magyar kultúrtörténet egyik legjelentősebb alkotásával az első magyar nyelvű Bibliával.

Vendégház

Az Öreg Nyomdász vendéglőnkben megismerkedhetnek a zempléni táj igazi, jellegzetes ételeivel és italaival. 

Kemencében, grillen és konyhában sült és főtt ételekkel, melyeket igazi tájjellegű borok tesznek teljessé, várjuk minden kedves vendégünket. Középkori "Lacikonyhánkban" bográcsban és tárcsán készült ételeink közül válogathat minden kedves vendégünk. Megkóstolhatják többek között a vizsolyi babgulyást, mely egy igazi tradicionális helyi fogás, és ami mellől sosem maradhat el a kemencében sült cipó.
A kemencében sült lángos már jól ismert helyi finomság, minden visszatérő vendég kedvence. 

A vendéglő abban az épületben kapott helyet, melynek a helyén az egykori nyomda állt . Korhű berendezéssel, rusztikus bútorokkal, gyönyörű környezetben lehetnek részesei ennek a gasztronómiai kirándulásnak. 

Nyomdakiállítás

1590. Az első magyar nyelvű Biblia nyomtatásának éve.

Nyomtatástörténeti kiállításunkon ön is átélheti e hatalmas műremek megszületésének körülményeit, a fordítástól egészen a nyomtatásig. Nyomon követhetjük, hogyan fordította le Károlyi Gáspár a reformáció jegyében a Szent Bibliát.
Megismerhetjük a Biblia oldalainak több száz éves történetét abban a Rákóczi kúriában, ami helyet adott Mantskovit Bálint nyomdájának.
Megismerkedhetünk a "fehér titokkal", amit az ókori kínai, majd a középkori emberek az egyik legbecsesebb mesterségnek tartottak, a papírmerítéssel és a papírkészítéssel.
Részesei lehetünk a betűszedésnek, ólombetűöntésnek valamint a festék elkészítésének, és legvégül magának a nyomtatásnak. Önök is kinyomtathatják a Vizsolyi Biblia rekonstruált első oldalát a saját maguk által merített papírra az Iparművészeti Múzeum segítségével megépített, korhű nyomdagéppel.

Várjunk tehát minden kedves vendégünket egy kis időutazásra 1590-be.  

Újranyomják Vizsolyban a Károli Bibliát

A Károli féle vizsolyi Biblia készítésének 422. évfordulóján, február 18-án megkezdi Daruka Mihály - a vizsolyi egykori 
régi nyomdaépületet megvásárló - vállalkozó a kézzel készített Biblia újranyomtatását. 

"Ahogy Vizsolyba kerültem, az első perctől foglalkoztatott ez a lehetőség. Az Isten ráállított erre az útra amin végig kell mennem. Pátoszosan mondhatnám, hogy küldetéstudatom van" - magyarázta Daruka Mihály, miért is vágott bele az eredetivel megegyező, kézműves technológiával készülő Biblia nyomtatásába. "Kérjetek és adatik. Számos technikai nehézség adódott, de mindig jött a megoldás, megtaláltam az interneten, vagy segítőkész szakemberekre találtam - mint Timkó Gyuri bácsi,  a legidősebb élő betűszedőmester -, akik segítettek elkészíteni a korhű kézi nyomdagépet, vagy a betűket metszeni. 
Összesen 8 típusú betűkészlet 264 karakterét kell kimetszeni. Most kezdtem az öntést. A szedés is nagy feladat lesz, mivel mintegy 4,5 millió betűből áll a Biblia! Az eredetiből 800 példány készült Mantskovits Bálint  nyomdájában. Mivel egyetlen nyomdagép van most 200-at készítünk.  Nem kufárkodok, nem adok el egyetlen kötetet sem, hanem inkább ajándékba adom majd azoknak, akik segítenek munkával, vagy anyagiakkal a nyomtatásban, mint tette egykoron Rákóczi Zsigmond!"

Elérhetőség: http://www.vizsolyvendeg.hu/index.php

Térkép.

Nagyobb térképre váltás

Forrás: vizsolyvendeg.hu

 A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 225 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik. Az ország keleti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult, ahol kezdetleges, de mégis szép poharak, palackok, üvegedények készültek. A XIX. század elején az üvegipar fellendült. A hollóházi huta azonban távol esett a fő közlekedési útvonalaktól, és az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagoktól. A fa jelenléte sem indokolta már a fennmaradást, hiszen az üveggyárak már szenet, vagy lignitet használtak. Ekkor Károlyi arra döntésre jutott, hogy felhasználja a birtokán lévő kaolint, és 1831-től kőedénygyárrá alakítja át a hutát.

A kezdetektől számos bérlő állt a gyár élén, de az első igazi fellendülés 1857-ben következett be, mikor Istványi Ferenc, lett a gyár következő bérlője. Istványi Ferenc a kezdetben egy-két épületből álló manufaktúrát a század végére jelentős gyárteleppé fejlesztette. Ezzel az alig 700 lakosú községben teljes foglalkoztatottságot biztosított. A termékek bár gyárban készültek, mégis igazi népművészeti alkotások voltak. A forma- és motívumkincs apáról-fiúra, kézről-kézre öröklődött. A díszítőművészet és a dísztárgyak a XX. század beköszöntével jelentek meg.
Az 1923-as újraindulás után a vezetőség nagy gondot fordít a helyes massza-összetételre. A porcelán áruk megdrágulása folytán megélénkül a kereslet a kőedény áruk iránt. 1926-ban áttértek a díszműáru és figurák gyártására. A bank azonban többi befektetése miatt csődbe ment, a gyár ismét 8 hópanig szünetelt. 1927-ben az ország ipara még mindig lassan ébred háborús álmából, az infláció viszont már megszűnőben, a magya valuta stabilizálódik, javul a közlekedés. A termelésnél azonban az egyetlen céljuk a profit. A művészi szempontok újból háttérbe szorultak.

1939 - Újabb fellendülés kezdődik

 Újabb fellendülés kezdődik, amikor új bérlő Szakmáry Károly kassai kereskedő kerül a gyár élére. Nagy munkakedvvel látott művészileg és műszakilag lesüllyedt gyár kapacitásának növeléséhez, a gyártmányok minőségének javításához. Új széntüzelésű körkemencét építenek. A gőzhajtású generátort elektromos berendezésekre cserélik, három modern villamos kemencét is felállítanak, ezek új dekorok gyártását tették lehetővé. A gyár fejlődésnek indul, már nemcsak a falusi lakosság igényét szeretné kielégíteni, hanem a polgárság ízlését is. Szakmáry Károlyt hosszú távú tervei, célkitűzései végrehajtásában a Hollóházi Kerámia Gyár 1948. évi államosítása akadályozta meg.
Az államosítás után az alapanyagok és az égetési technológia átalakításával áttértek a porcelángyártásra, az első termékek az ország villamosításához szükséges kisfeszültségű porcelán szigetelőtestek voltak.
Néhány éves ipari porcelángyártás után 1957 óta gyárt Hollóháza használati porcelánt: edényeket és dísztárgyakat. A dolgozók kőedény-korszakban elsajátított szépérzéke, szakmai készsége a porcelángyártásban is töretlenül megjelent. Az 1960-as évek elejétől szakképzett és tehetséges iparművészek vették át a termékválaszték fejlesztésének feladatát, ez napjainkig sikeresen támogatja azt a törekvést, hogy Hollóháza a magyar porcelánművészet fontos műhelye legyen.

Az 1972-ben befejezett rekonstrukció eredményeképpen egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi gyár helyén. A propán-bután gázfűtésű alagút kemencék lehetővé tették az előző lágyporcelán helyett a keményporcelán gyártását. Időközben a foglalkoztatottak száma az előző 300-ról közel 1000-re emelkedett. A Hegyköz aprófalvas települései között Hollóháza foglalkoztatási centrummá fejlődött. Az iparművészek számát több mint 10 fölé növelték. Az újvonalú, modern, művészi igényű hollóházi porcelán díszműáru és háztartási edényáru iránt úgy belföldön, mint külföldi viszonylatban tovább nőtt a kereslet. Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ több pontjára exportál a gyár.
A technológia, a felhasznált alapanyagok, a termékek minősége megfelel a földpátos keményporcelán európai szakmai színvonalának. Ezt bizonyítja a 2001 őszén megszerzett ISO 9001:2000 tanúsítvány. A Hollóházi Porcelán Rt. mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. A nagy múltra visszatekintő hagyományok, a munkatársak gyakorlata és szakmaszeretete, a felhasznált nemes anyagok és a magas minőségű kézi munka révén tudott ez a cég az európai porcelángyárak között mindmáig fennmaradni, és sokat ígérően fejlődni.

Az ok, amiért kikerült a blogra, hogy a manufaktúra 2009-ben a túlélésért küzdött, 2011-ben fizetésképtelenné vált, és a cég ellen felszámolási eljárás indult.

További információ: http://www.hollohazi.hu

Térkép.

Nagyobb térképre váltás

Forrás: hollohazi.hu, 168ora.hu, ingatlanbefektetesek.hu

A Debreceni utcában taláható kastély, amely Semsey Andor megbízásából épült 1796 és 1805 között.

A kastély az őt övező hajdani kastélykert dél-nyugati részén áll, egy szintes, téglalap alaprajzú klasszicista épület. A délnyugati oldalon középrizalittal és oldalrizalitokkal vízszintesen tagolt homlokzatot figyelhetünk meg, amelyeket 1+2+3+2+1 arányban tovább tagolnak falnyílások. A középső rizalit felett, a timpanonban a Semsey család címere állt, amelyből mára csak a címert körbefogó koszorú látható. A középső részt a timpanon alatt négy ión fejezetű pilaszter osztja három részre. Az épület szimmetria tengelyében áll a mostani főbejárat, amelyet a második világháború után nyitottak egy ablak helyén, előtte csak az udvar felől volt bejárata a kastélynak.

Az északkeleti oldalon, az épületen csak középen van rizalit, így három közel egyforma nagyságú falsík keletkezik, amelyet 4+5+4 aranyban tovább tagolnak nyílászárók. Középen négy dórszerű pilléreken nyugvó kocsiáthajtót láthatunk, amelynek lapos tetejét hajdan süttői márvány borította. Az épület középső tengelyében osztott kazettás ajtók vannak, az első szinten az erkélyre a kijárat, a földszinten pedig a hajdani főbejárat helyezkedik el. A földszinten az pillérekkel szemben négy dór pilasztert fedezhetünk fel, emeleten pedig összesen hatot mert a rizalit szélénél is van még plusz egy-egy. A középső kiugrás felül egy fogazott főpárkány zárja, amely alatt az épületet teljes egészébe körülfutó osztópárkány található, amely közvetlenül az emeleti falpilléreken nyugszik,a fentihez hasonló párkány található a két szint találkozásánál.

 

 

A kastély jó pár éve már az önkormányzat tulajdonában van, azóta keresik a forrást a felújítására, mely igen sürgető volt; ennek hiányában ugyanis a szakemberek szerint akár össze is omolhatott volna az épület.

Most azonban egy turisztikai pályázatnak köszönhetően bruttó 450 millió forintból elkezdődhet a várva várt teljes rekonstrukció, amit - műemléki épületről lévén szó – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is felügyel majd. A kiviteli terveket egy hajdúnánási építésziroda készítheti el nettó 12 millióért, s ha minden jól alakul, jövő nyáron már a megszépült Semsey Kastély várja a turistákat Balmazújváros központjában.

Nagyobb térképre váltás

Forrás: panoramio.com (foto: Kürthy Zoltán Péter), muemlekek.info, dehir.hu, umpv.eu

A Hotel Melczer Várkastély a Zemplén nyugati régiójában, Kékeden található, Kassától 40 km-re. 

A Hotel Melczer Várkastély a XVII. században épült, de az 1990-es években felújított Kastély megőrizte rusztikus hangulatát. A XXI. század rohanó éveiben érdemes megállni egyszer-egyszer és visszatekinteni a múltba, emlékezni a letűnt korokra, így lelassítva a mindennapi mókuskerék gyors forgását.

A Hotel Melczer Várkastély ideális a családi hosszúhétvége eltöltésére, mert így egy néhány napot az egész család együtt tud tölteni, anélkül, hogy a szülőknek dolgozni, a gyerekeknek óvodába – iskolába kellene rohanniuk.

A Kastély 78 m² -es lakosztályai lehetővé teszik, hogy az egész család egy szobában, mégis kényelmesen tudjon pihenni. Lehetősége van a Kedves Vendégeknek 2 és 3 ágyas szobákat is választaniuk. A szobák és a lakosztályok is televízióval, telefonnal, mini bárral és fürdőszobával rendelkeznek. 

A város zaja után a Kastélyban madárcsiripelésre ébredhet a Kedves Vendég és az ablakon kitekintve nemcsak hegyeket, gyönyörű fákat és kertet, hanem mókusokat is láthat.

A kellemes ébredés után és a reggeli előtt lehetőség van szaunázásra és egy kis úszásra is, a Kastély fedett uszodájában. A gyönyörű környezet lehetőséget ad a szabadidő változatos eltöltésére. A kiépített turista útvonalakon több 10 km vár, hogy minél több kiránduló ismerkedjen meg a természet patakokkal szabdalt érintetlen szépségével. A gyalogtúra után a Kastély a’la carte éttermi választékából csemegézhet a gasztronómiai élvezeteket kedvelő Kedves Vendég. Ejtőzés után a Kastély bowling pályáján lehet a plusz kalóriákat még elégetni. A nagykorú Vendégeink a Kastély borozójában megkóstolhatják a környék kiváló borait. Borongós napok idején sem kell mellőzni a Nap jótékony, barnító hatását, mert a Kastély plusz szolgáltatásaként a szoláriumot is igénybe vehetik a Kedves Vendégek. Akik a nagyváros forgatagában szeretnének néhány órát időzni, azok a közelben lévő Kassát is meglátogathatják, ami felejthetetlen kulturális és építészeti élményt nyújt.

Jó pihenést, kellemes kikapcsolódást és eredményes rendezvényeket kíván a Hotel Melczer Várkastély!

A legfrissebb élményt szerettük volna első posztban kitenni, melynek hatására maga a blog ötlete is megszületett. Mégpedig azért, mert sajnos a hotel üzemeltetője még nem döntötte el, hogy bezárják-e vagy sem, mert nem igazán van pénz a fenntartására.

A hotel elérhetősége és további információk: 

http://www.kastelyszallo-keked.hu 

Térkép

Nagyobb térképre váltás

Forrás: kastelyszallo-keked.hu